Mi is az a fájdalom? Élete során mindenki érezte már, nem is egyszer, mégis nehezen lehet meghatározni. A test bármely pontján megjelenhet, erőssége, kiterjedése, időtartama, lefolyása igen változatos lehet, és a legkülönbözőbb tényezők válthatják ki. Bárhol és bármikor jelentkezik ez az igen kellemetlen érzet, mindenki minél előbb és minél hatékonyabban szabadulni szeretne tőle.

A fájdalom a szervezetben megjelenő számos érzet egyike, amit az érzőrendszer fog fel és továbbít.

A fájdalomérzés

Miben különbözik a fájdalom az egyéb érzetektől? A fájdalomérző receptorok szabad idegvégződések. Adekvát ingerük nincs, vagyis a többi receptortól eltérően nem egyetlen jól körül határolható ingerre reagálnak, hanem minden ártalmas, károsító hatására érzékenyek. Jelen vannak a bőrben, a bőr alatti szövetekben, a csonthártyában, az izmokban a belső szerveket borító savós hártyákban.

Azok a külső és belső ingerek váltanak ki fájdalmat, amelyek potenciális szövetkárosító hatásúak. A fájdalomérző receptorok tehát ártalmat jeleznek (ártani = nocere), ezért nociceptoroknak nevezik őket.

A nociceptoroknak tehát nincs adekvát ingerük, viszont magasabb ingerküszöbük megbízható módon jelzi a különbséget a károsító és nem károsító inger között.

A fájdalomingert érzékelő nociceptorok nem adaptálódnak, vagyis a fájdalmat nem lehet megszokni. Sőt a tartós fájdalom egyre kínzóbbá válik, ami arra sarkall mindenkit, hogy mielőbb keressen segítséget, forduljon orvoshoz.

A fájdalomérzetet közvetítő érzőpálya nemcsak az érzőközpontba jut el, ahol felismerhető és lokalizálható a fájdalom, hanem elágazásokon, mellékágakon keresztül eléri a limbicus rendszert és a hypothalamust is.

Az idegrendszernek a fájdalmat aktívan mérséklő, fájdalomcsillapító mechanizmusai is vannak. Ezek a leszálló fájdalomcsillapító pályák a középagyból indulnak ki, és opioid neuronok segítségével gátolják az ingerületátvitelt a fájdalomérzetet közvetítő érzőpályában, vagyis csökkentik a fájdalomérzet tovaterjedését.

Az opioid neuronokat azért hívják így, mert neurotranszmittereik az ún. opioid peptidek, amik szerkezetükben és hatásukban hasonlítanak az ópiumra és származékaira, a morfinra és a heroinra.